A „de, te, ne, di, ti, ni” lágy kiejtése

Ha a d, t, n mássalhangzókat e, i, í magánhangzók, esetleg ia, ie, iu kettőshangzók követik, akkor lágyan ejtjük ki - mint a ď, ť, ň mássalhangzókat.

deti /ďeťi/
teta /ťeta/
pekne /pekňe/
rodina /roďina/
ticho /ťicho/
nikto /ňikto/
dívať sa /ďívať sa/
dieťa /ďi̯eťa/
peniaze /peňi̯aze/
cvičenie /cvičeňi̯e/

Kivételek: jeden [jeden] , ten [ten] , tamten [tamten] , sveter [sveter] , tip [tip] , politika [politika] , titul [titul] , további idegen szavak stb.

A szlovák kiejtésről szóló leírásokban gyakran találkozunk azzal, hogy ilyen esetekben az l mássalhangzót is lágyítjuk. Manapság azonban az l betűt többnyire ilyenkor ugyanúgy kemény ejtik ki.

ale /ale/-ként ejtjük, bár helyesen /aľe/-ként kellene
lebo /lebo/-ként ejtjük, bár helyesen /ľebo/-ként kellene
lipa /lipa/-ként ejtjük, bár helyesen /ľipa/-ként kellene