1. Főoldal
  2. A nyelvről

Külhoni szlovákok

Jelenleg körülbelül 2,8 millió szlovák anyanyelvű személy él Szlovákia területén kívül. A külhoni szlovákokról szóló törvényt 2005-ben fogadták el. A törvény szabályozza a külhoni szlovákok jogait és kötelességeit a Szlovák Köztársaság területén, továbbá a külhoni szlovákok pontos státuszát, valamint a szlovák államszervek és a külhoni szlovákok közötti viszonyt is meghatározza. Külhoni szlováknak számít az a személy, aki nem a Szlovák Köztársaság állampolgára, de szlovák nemzetiségű vagy szlovák felmenőkkel rendelkezik vagy a szlovák nyelvi-kulturális közösség tagjának érzi magát. A szlovák nyelvi-kulturális közösség tagjának az számít, aki legalább passzív szlovák nyelvtudással rendelkezik és emellett legalább alapszinten tisztában van a szlovák kulturális viszonyokkal vagy az illető egyértelműen kifejezi a szlovák nemzeti közösséghez való tartozását. Mind a mai napig vita van arról, hogy az egyes országokban hány szlovák él, ezért az ide vonatkozó adatok gyakran jelentősen különbözhetnek egymástól.

Hivatalos, törvényekben garantált, nemzetiségi státuszuk csak a Közép -és Délkelet-Európában élő szlovákoknak van. Ezekben az országokban a szlovákság többnyire mély kulturális gyökerekkel, saját nemzetiségi értelmiséggel és fejlett közösségi élettel rendelkezik. A tengerentúlon és Nyugat-Európában élő szlovákok nem rendelkeznek ehhez hasonló, hivatalosan elismert, nemzetiségi státusszal.

A külhoni szlovákokat alapvetően két csoportra bonthatjuk:

  • 1.) olyan szlovákokra (és leszármazottaikra) akik a különböző politikai változások következtében kerültek a szlovák állam határain kívülre, például a történelmi Magyarország 1918-as megszűnésének, valamint Kárpátalja 1945-ös Szovjetunióhoz történő csatolásának következtében. Ezekben az időkben, a változások következtében, nagy számú szlovák lakosság (legyen szó akár őshonos, akár az oszmán háborúk után áttelepült lakosságról) került a mai Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Ukrajna és Lengyelország területére. Régebben, főleg Magyarországon, a szlovákság erőteljes asszimilációnak volt kitéve, melynek köszönhetően az I. világháború előtti több százezerre becsült számuk mára már a hivatalos népszámlálási adatok szerint 10450-re esett vissza (1990-es adat), de a legoptimistább becslések szerint is maximálisan 110 ezren lehetnek.
  • 2.) olyan szlovákokra, akik a 19. század második felétől kezdve több hullámból vándoroltak ki, először a történelmi Magyarország területéről, majd az első világháború után a Csehszlovák Köztársaság területéről, valamint a második világháború, főleg 1948 után, de ez a tendencia mind a mai napig megfigyelhető.

A legtöbb külhoni szlovák az USA-ban él, közel 1 200 000 (az 1990-es statisztikák szerint 1882 915). Kanadában a becslések szerint 100 ezer szlovák él (az 1991.-es statisztikák szerint 29 350, bár Kanadában a népszámláláskor más módszereket alkalmaznak, mint az USA-ban). A dél-amerikai szlovákok számát 50 ezerre becsülik (főleg Argentínában, Brazíliában, Uruguayban és Venezuelában élnek), az Ausztráliában és Új-Zélandon élők számát 12 ezerre, a Németországban élőkét 25 ezerre, az Ausztriában élőkét szintén 25 ezerre a Franciaországban élők számát 13 ezerre a Nagy-Britanniában élő szlovákok számát pedig 90 ezerre becsülik. Más országokban maximum néhány száz szlovák élhet.

Sok országban a szlovák nyelvet túlnyomórész az elsőgenerációs bevándorlók beszéli (pl.: a dél-amerikai országok, Ausztrália és Svájc) és az ő leszármazottaik már a befogadó ország nyelvét beszélik. Az Egyesült Államokban általában a leszármazottak is beszélik a szlovák nyelvet, igaz gyakran előfordul, hogy nem az irodalmi nyelvet, hanem egy adott nyelvjárást - mindez nagyban függ az adott ország kissebségi oktatáspolitikájától.

Pl. Romániában (Magyarországtól és Lengyelországtól eltérően) a szlovák tanítási nyelvű iskolák hatékonyan ápolják a közösség nyelvét és kultúráját. A nyelvoktatás és a hagyományok ápolása terén szintén kifejezetten pozitív szerepet tölt be a már negyven éve megszervezett pozsonyi Szlovák Nyelv és Kultúra Nyári Egyeteme (Letná škola slovenského jazyka a kultúry SAS v Bratislave), melyet a Studia Academica Slovaca (SAS) szervez meg évente a külföldiek, valamint a határontúli szlovákok számára,

Csehországban a szlovák anyanyelvű gyerekek számának csökkenése azzal magyarázható, hogy a mintegy 52 000 cseh-szlovák vegyes házasságból származó gyereknek 95,5 %-a cseh nemzetiségű, míg mindössze 4,2%-a szlovák.

Weboldalak határon túli szlovákok számára