Igék

Az igék egy eseményt, cselekvést, vagy emberek, állatok tárgyak állapotát fejezik ki.

Az igék felosztása:

Jelentés alapján:

főigék
- cselekvést kifejező igék
  - visszaható igék
    česať sa, umyť sa, učiť sa
  - nem-visszaható igék
    čítať, písať, hovoriť, cestovať
- állapotot kifejező igék
  - visszaható igék
    tešiť sa, báť sa, cítiť sa
  - nem-visszaható igék
    rásť, ochorieť, kvitnúť
segédigék
chcieť, smieť, môcť, vedieť, mať (=mať povinnosť), byť (=existovať), začať, prestať, stať sa...

A cselekvést kifejező igék további felosztása:

tárgyas
- tranzitív
  čítať (knihu), variť (polievku), kúpiť (dom)
- intranztitív
  rozprávať sa (s bratom), pripravovať sa (na vyučovanie)
tárgyatlan
plakať, sedieť, cestovať

Igeszemlélet szerinti felosztás:

befejezett
napísať, prečítať, dojesť, dopiť
befejezetlen
písať, čítať, jesť, piť

Revirzibilitás alapján:

visszaható igék
tešiť sa, báť sa, usmievať sa, ponáhľať sa
nem-visszaható igék
kresliť, rásť, myslieť, chodiť

Igeragozás

Az igéknek minden személyben, többes -és egyes számban, más-más végződésük van. Többfajta minta létezik - az egyazon végződésű igéknek, van egy minta igéjük, melyek alapján a mintához tartozó többi igét ragozzuk.

A szlovákban három igeidőt különböztetünk meg: jelen (píše), múlt (písal) és jövő (bude písať).

	Jelen idő
	Egyes szám			Többes szám
Főnévi igenév	1. személy	2. személy	3. személy	1. személy	2. személy	3. személy	2. egyes számú személy, felszólító mód	3. egyes számú személy, múlt idő
br-ať	ber-iem	-ieš	-ie	-ieme	-iete	-ú	ber!	br-al
chudn-úť	chudn-em	-eš	-e	-eme	-ete	-ú	chudn-i!	chud-ol
chyt-ať	chyt-ám	-áš	-á	-áme	-áte	-ajú	chyt-aj!	chyt-al
čes-ať	češ-em	-eš	-e	-eme	-ete	-ú	češ!	čes-al
hyn-úť	hyn-iem	-ieš	-ie	-ieme	-iete	-ú	hyň!	hyn-ul
krič-ať	krič-ím	-íš	-í	-íme	-íte	-ia	krič!	krič-al
nies-ť	nes-iem	-ieš	-ie	-ieme	-iete	-ú	nes!	nies-ol
prac-ovať	prac-ujem	-uješ	-uje	-ujeme	-ujete	-ujú	prac-uj!	prac-oval
rob-iť	rob-ím	-íš	-í	-íme	-íte	-ia	rob!	rob-il
rozum-ieť	rozum-iem	-ieš	-ie	-ieme	-iete	-ejú	rozum-ej!	rozum-el
tr-ieť	tr-iem	-ieš	-ie	-ieme	-iete	-ú	tr-i!	tr-el
vid-ieť	vid-ím	-íš	-í	-íme	-íte	-ia	viď!	vid-el
ž-ať	žn-em	-eš	-e	-eme	-ete	-ú	žn-i!	ža-l
žu-ť	žu-j-em	-eš	-e	-eme	-ete	-ú	žu-j!	žu-l

Hasznos igék:

byť (lenni)

Egyes szám	Többes szám
ja som	my sme
ty si	vy ste
on/ona/ono je	oni/ony sú

bývať (lakni)

Egyes szám	Többes szám
ja bývam	my bývame
ty bývaš	vy bývate
on/ona/ono býva	oni/ony bývajú

volať sa (hívnak, a nevem...)

Egyes szám	Többes szám
ja sa volám	my sa voláme
ty sa voláš	vy sa voláte
on/ona/ono sa volá	oni/ony sa volajú

mať (van, birtokolni)

Egyes szám	Többes szám
ja mám	my máme
ty máš	vy máte
on/ona/ono má	oni/ony majú

hovoriť (beszélni)

Egyes szám	Többes szám
ja hovorím	my hovoríme
ty hovoríš	vy hovoríte
on/ona/ono hovorí	oni/ony hovoria

mať sa (v.hogy lenni)

Egyes szám	Többes szám
ja sa mám	my sa máme
ty sa máš	vy sa máte
on/ona/ono sa má	oni/ony sa majú

Tegezés és magázás

A szlovák nyelvben a megszólításnak két formája van:

tegezés - barátok, ismerősök, gyerekek, osztálytársak és családtagok között használatos. (nem-formális kommunikáció)
magázás - a kommunikáció udvariasabb formája, akkor használatos, ha ismeretlenekkel, idősebbekkel, a hivatalban, boltban stb. beszélgetünk, illetve a diákok is így szólítják meg a tanáraikat. (formális kommunikáció)

Tegezés - „`ty`“

Rozumieš/hovoríš po slovensky? (ty)
Áno, rozumiem/hovorím po slovensky, ale ešte nie veľmi dobre. (ja)

Magázás - „`vy`“

Rozumiete/hovoríte po slovensky? (vy)
Áno, rozumiem/hovorím po slovensky, ale veľmi málo. (ja)
Prajete si ešte niečo? (vy)
Nie, ďakujem. (ja)

Modális igék

A modális igék akaratot, szükséget vagy egy cselekvés megvalósításának lehetőségét fejezik ki. Ezek a leggyakrabban használt igék közé tartoznak.

chcieť (akarni)

Egyes szám	Többes szám
ja chcem	my chceme
ty chceš	vy chcete
on / ona / ono chce	oni / ony chcú

smieť (szabad)

Egyes szám	Többes szám
ja smiem	my smieme
ty smieš	vy smiete
on / ona / ono smie	oni / ony smú

môcť (szabad, képes valamire)

Egyes szám	Többes szám
ja môžem	my môžeme
ty môžeš	vy môžete
on / ona / ono môže	oni / ony môžu

musieť (kell, muszáj)

Egyes szám	Többes szám
ja musím	my musíme
ty musíš	vy musíte
on / ona / ono musí	oni / ony musia

mať (birtokol, van valamije, kell, kötelessége)

Egyes szám	Többes szám
ja mám	my máme
ty máš	vy máte
on / ona / ono má	oni / ony majú

vedieť (tudni)

Egyes szám	Többes szám
ja viem	my vieme
ty vieš	vy viete
on / ona / ono vie	oni / ony vedia

A smieť (szabad vmit megtenni) modális ige

Smieme ísť von?	Ki mehetek?
Smiem vám ponúknuť kávu?	Megkínálhatom egy kávéval?
Smiem sa hrať s ostatnými?	Játszhatok a többiekkel?

A smieť igét gyakran használják a főnévi igenév helyett ((ne)smieť + egy főige főnévi igeneve):

Nechoď tak ďaleko! Nesmieš chodiť tak ďaleko!	Ne menj olyan messzire! - Nem szabad olyan messzire menned!
Nerob neporiadok! Nesmieš robiť neporiadok!	Ne csinálj rendetlenséget! - Nem szabad rendetlenséget csinálnod!
Nenič hračky! Nesmieš ničiť hračky!	Ne tedd tönkre a játékaid - Nem szabad tönkretenned a játékaidat!

A mať modális ige (a „ mať povinnosť“ - kötelessége van értelemben)

A mať (= mať povinnosť) modális igét, ugyanúgy ragozzuk, mint a mať főigét.

Čo mám robiť?	Mit kell tennem?
Dnes máš upratovať ty.	Ma neked kell takarítanod.

Gyakran használják feltételes módban:

Mal by si jesť veľa ovocia a zeleniny.	Sok gyümölcsöt és zöldséget kellene enned.
Mali by sme už ísť.	Mennünk kellene már.
Čo by som mal urobiť?	Mit kellene tennem?
Mal by si dlhšie spať.	Tovább kellene aludnod.
Mali by ste sa učiť.	Tanulnotok kellene.
Mal by si sa sústrediť.	Összpontosítanod kellene.

Múlt idő

Az igék múlt idejét az infinitívuszból képezzük. Levágjuk az ige -ť végződését és a helyette -l végződést kap.

`písať`	`on` `písal`
`čítať`	`on` `čítal`
`brať`	`on` `bral`
`robiť`	`on` `robil`
`vidieť`	`on` `videl`^*
`rozumieť`	`on` `rozumel`^*
`niesť`	`on` `niesol` ^?

`ON`	`muž` `písal`	`ONI`	`muži` `písali`
`ONA`	`žena` `písala`	`ONY`	`ženy` `písali` `deti` `písali`
`ONO`	`dieťa` `písalo`	`ONY`	`ženy` `písali` `deti` `písali`

Az első és második személyben ehhez az alakhoz még hozzáadjuk a létige alakját is:

`JA`	(`ja`) `som` `písal`/`písala`	`MY`	(`my`) `sme` `písali`
`TY`	(`ty`) `si` `písal`/`písala`	`VY`	(`vy`) `ste` `písali`
`ON`	(`muž`) `písal`	`ONI`	(`muži`) `písali`
`ONA`	(`žena`) `písala`	`ONY`	(`ženy`) `písali`
`ONO`	(`dieťa`) `písalo`	`ONY`	(`deti`) `písali`

A létige esetében:

`JA`	(`ja`) `som` `bol`/`bola`	`MY`	(`my`) `sme` `boli`
`TY`	(`ty`) `si` `bol`/`bola`	`VY`	(`vy`) `ste` `boli`
`ON`	(`muž`) `bol`	`ONI`	(`muži`) `boli`
`ONA`	(`žena`) `bola`	`ONY`	(`ženy`) `boli`
`ONO`	(`dieťa`) `bolo`	`ONY`	(`deti`) `boli`

Tagadás:

`JA`	(`ja`) `som` `nebol`/`nebola`	`MY`	(`my`) `sme` `neboli`
`TY`	(`ty`) `si` `nebol`/`nebola`	`VY`	(`vy`) `ste` `neboli`
`ON`	(`muž`) `nebol`	`ONI`	(`muži`) `neboli`
`ONA`	(`žena`) `nebola`	`ONY`	(`ženy`) `neboli`
`ONO`	(`dieťa`) `nebolo`	`ONY`	(`deti`) `neboli`

Jövő idő

A létige esetében:

`ja` `budem`	`my` `budeme`
`ty` `budeš`	`vy` `budete`
`on`/`ona`/`ono` `bude`	`oni`/`ony` `budú`

Tagadás: ( nebyť )

`ja` `nebudem`	`my` `nebudeme`
`ty` `nebudeš`	`vy` `nebudete`
`on`/`ona`/`ono` `nebude`	`oni`/`ony` `nebudú`

Befejezetlen igék jövő ideje

Ezeknek az igéknek a jövő idejét nagyon egyszerűen képezzük:

a létige jövő ideje + főnévi igenév	nem lenni + főnévi igenév
`budem` `písať`	`nebudem` `písať`
`budem` `robiť`	`nebudem` `robiť`
`budem` `sa` `kúpať`	`nebudem` `sa` `kúpať`
`budem` `jesť`	`nebudem` `jesť`

FIGYELEM! Az ísť (ja idem, ty ideš...) ige befejezetlen. A ísť jövő ideje azonban ja pôjdem, ty pôjdeš, my pôjdeme stb., a tagadása pedig: nejsť (ja nejdem, ty nejdeš...) - jövő idő: ja nepôjdem, ty nepôjdeš stb.

Befejezett igék jövő ideje

A befejezett igék már önmagukban is jövő időt fejeznek ki. Ezért ezeknek nincs is jelen idejű alakjuk.

ja robím (befejezetlen)
ja urobím (befejezett) - jövő idő (habár nem használjuk a budem, budeš stb. kifejezéseket)

Befejezetlen ige (főnévi igenév)	Jelen idő	Jövő idő	Befejezett ige (főnévi igenév)	Jelen idő	Jövő idő
`jesť`	`ja` `jem`	`ja` `budem` `jesť`	`dojesť`	-	`ja` `dojem`
`piť`	`ja` `pijem`	`ja` `budem` `piť`	`dopiť`	-	`ja` `dopijem`
`čítať`	`ja` `čítam`	`ja` `budem` `čítať`	`prečítať`	-	`ja` `prečítam`
`platiť`	`ja` `platím`	`ja` `budem` `platiť`	`zaplatiť`	-	`ja` `zaplatím`

Felszólító mód

A felszólító módot a többes szám harmadik személyéből képezzük.

Főnévi igenév	Jelen idő	Tegezés (`ty`)	Magázás (`vy`)	1. többes számú személy (`my`)
`čítať`	`oni`/`ony` `čítajú`	(`ty`) `čítaj`!	(`vy`) `čítajte`!	(`my`) `čítajme`!
`hovoriť`	`oni`/`ony` `hovoria`	(`ty`) `hovor`!	(`vy`) `hovorte`!	(`my`) `hovorme`!
`hrať`	`oni` `hrajú`	(`ty`) `hraj`!	(`vy`) `hrajte`!	(`my`) `hrajme`!
`uspávať`	`oni` `uspávajú`	`uspávaj`!	`uspávajte`!	`uspávajme`!
`stavať`	`oni` `stavajú`	`stavaj`!	`stavajte`!	`stavajme`!
skákať	`oni` `skáču`	`skáč`!	`skáčte`!	`skáčme`!
`skladať`	`oni` `skladajú`	`skladaj`!	`skladajte`!	`skladajme`!

A létige felszólító módú alakja:

ty buď!	te legyél
my buďme!	mi legyünk
vy buďte!	ti legyetek

Pl.:

Főnévi igenév	Tegezés (`ty`)	Magázás (`vy`)	1. többes számú személy (`my`)
`otvoriť` `ústa`	`otvor` `ústa`!	`otvorte` `ústa`!	`otvorme` `ústa`!
`zhlboka` `dýchať`	`zhlboka` `dýchaj`!	`zhlboka` `dýchajte`!	`zhlboka` `dýchajme`!
`piť` `čaj`	`pi` `čaj`!	`pite` `čaj`!	`pime` `čaj`!
`jesť` `vitamíny`	`jedz` `vitamíny`!	`jedzte` `vitamíny`!	`jedzme` `vitamíny`!
`užívať` `lieky`	`užívaj` `lieky`!	`užívajte` `lieky`!	`užívajme` `lieky`!
`prísť` `na` `kontrolu`	`príď` `na` `kontrolu`!	`príďte` `na` `kontrolu`!	`príďme` `na` `kontrolu`!

Feltételes mód

Azt a feltételt fejezzük ki, melynek teljesítésével a cselekvés végrehajthatóvá válik. Nagyon egyszerűen képezzük: az ige múlt idejű alakjához hozzátesszük a by módosítószót:

Jelen idő	Múlt idő	Feltételes mód
`Píšem` `list`. (Levelet írok.)	`Písal` `som` `list`. (Levelet írtam.)	`Písal` `by` `som` `list`. (Levelet írnék.)
`Mám` `čas`. (Van időm.)	`Mal` `som` `čas`. (Volt időm.)	`Mal` `by` `som` `čas`. (Lenne időm.)

Legtöbbször összetett mondatban használjuk, a keby alárendelő kötőszóval:

Písal by som list, keby som mal čas.	Írnék levelet, ha lenne időm.
Keby som chcel, išiel by som do kina.	Ha akarnék, elmennék moziba.

Vigyázat / Figyelem:

Písal by som list, keby ~~by~~ som mal čas.
Keby ~~by~~ som chcel, išiel by som do kina.

A keby kötőszó után már csak a múlt idejű alak következhet.

Folyamatos melléknévi igenév

Chlapec píše vetu.
(práve teraz) píšuci chlapec
(épp most) író fiú

A folyamatos melléknévi igenevet a 3. személyű többes számból képezzük - oni/ony píšu - hozzáadjuk a -ci/ca/ce képzőt - píšuci. Melléknévi alakot vesz fel és a cudzí minta szerint ragozzuk.

Főnévi igenév	Jelen idő	Folyamatos melléknévi igenév
`čítať`	`oni` `čítajú`	`čítajúci` `žiak` (= `žiak`, `ktorý` `práve` `číta`) olvasó diák
`tancovať`	`oni` `tancujú`	`tancujúce` `deti` (= `deti`, `ktoré` `práve` `tancujú`) táncoló gyerekek
`robiť`	`oni` `robia`	`robiaci` `muž` (= `muž`, `ktorý` `práve` `robí`) dolgozó férfi
`nevidieť`	`oni` `nevidia`	`nevidiaci` `človek` (= `človek`, `ktorý` `nevidí`, `je` `slepý`) nem látó ember

ON	`ten` `spievajúci` `muž`	ONI	`tí` `spievajúci` `muži`
ONA	`tá` `spievajúca` `žena`	ONY	`tie` `spievajúce` `ženy` `tie` `spievajúce` `deti`
ONO	`to` `spievajúce` `dieťa`	ONY	`tie` `spievajúce` `ženy` `tie` `spievajúce` `deti`

Szenvedő melléknévi igenév

Chlapec píše vetu.
(práve teraz) písaná veta
(épp most) íródó mondat

A szenvedő melléknévi igenevet úgy képezzük, hogy a písať infinitívuszról levágjuk a -ť végződést és hozzáadjuk a -ný toldalékot (néhány szó esetében -ený, -tý) - písaný.

`písať` - `písaný`	`písaná` `veta`
`čítať` - `čítaný`	`čítaná` `kniha`
`volať` - `volaný`	`volané` `číslo`
`robiť` - `robený`	`robená` `práca`
`kúpiť` - `kúpený`	`kúpené` `mlieko`
`kresliť` - `kreslený`	`kreslený` `obrázok`
`ukryť` - `ukrytý`	`ukryté` `deti`
`umyť` - `umytý`	`umyté` `jablko`
`zaľúbiť` `sa` - `zaľúbený`	`zaľúbený` `Tomáš`

Minden szenvedő melléknévi igenevet melléknévként, a pekný minta szerint ragozzuk.

ON	`ten` `zaľúbený` `muž`	ONI	`tí` `zaľúbení` `muži`
ONA	`tá` `čítaná` `kniha`	ONY	`tie` `čítané` `knihy` `tie` `volané` `čísla`
ONO	`to` `volané` `číslo`	ONY	`tie` `čítané` `knihy` `tie` `volané` `čísla`

Tranzitív és nemtranzitív igék

A tárgyas igéket, melyek egy cselekvést fejeznek ki, a következőképp osztjuk fel:

Tranzitívak - azok az igék, melyeknek közvetlen tárgyuk van (a tárgy elöljáró nélküli, akuzatív alakban van).
- Žiak píše úlohu.
- Eva číta knihu.
- Nemám čas.
- Vidím moju sestru.
- Poznáš ju?
Intranzitívak - azok az igék, melyeknek nincs közvetlen tárgyuk (a tárgy elöljáró nélküli, akuzatív alakban van), hanem a tárgy elöljárós akuzatív vagy egyéb esethez tartozó alakban van.
- Rozprávame sa o prázdninách.
- Žiak sa pripravuje na vyučovanie.

Befejezett és befejezetlen igék

A szlovák igék többségének két alakja lehet: befejezett (a cselekmény befejeződött) vagy befejezetlen (a cselekmény még tart, nem befejezett). Pl.:

`umyť` `sa` (befejezett)	`umývať` `sa` (befejezetlen)
`učesať` `sa` (befejezett)	`česať` `sa` (befejezetlen)
`obliecť` `sa` (befejezett)	`obliekať` `sa` (befejezetlen)

Befejezetlen - nem tudjuk, hogy cselekmény, melyet az ige kifejez, befejeződött vagy tart-e még, esetleg meg fog ismétlődni.

`Jano` `čítal` `knihu`.	Nem tudjuk, hogy elolvasta-e már az egész könyvet, vagy még olvasni fogja.
`Jano` `jedol` `halušky`.	Nem tudjuk, hogy megette-e már, vagy még fog enni.
`Jano` `písal` `list`.	Nem tudjuk, hogy a levél kész van-e, vagy Jano még fog hozzá írni.

Befejezett - a cselekmény, melyet az ige kifejez, már befejeződött. Legtöbbször előragokkal képezzük őket.

`Jano` `prečítal` `knihu`.	Elolvasta az egész könyvet, a cselekmény befejeződött.
`Jano` `dojedol` `halušky`.	Megette - már nem fog enni, a haluskát már mind megette.
`Jano` `napísal` `list`.	Megírta - már nem fog írni, a levél már meg lett írva.

čítať - dočítať
jesť - dojesť
písať - dopísať, napísať
...

Példák:

befejezetlen	befejezett
`obliekať` `sa`	`obliecť` `sa`
`vyzliekať` `sa`	`vyzliecť` `sa`
`obúvať` `sa`	`obuť` `sa`
`vyzúvať` `sa`	`vyzuť` `sa`
`písať`	`napísať`
`pýtať` `sa`	`opýtať` `sa`
`jesť`	`dojesť`
`raňajkovať`	`doraňajkovať`
`učiť` `sa`	`naučiť` `sa`
`robiť`	`urobiť`
`hľadať`	`nájsť`
`brať`	`vziať`
`zarábať`	`zarobiť`
`platiť`	`zaplatiť`
`čítať`	`prečítať`
`kupovať`	`kúpiť`
`predávať`	`predať`
`dávať`	`dať`
`študovať`	`vyštudovať`
`klásť`	`položiť`
`vstávať`	`vstať`
`upratovať`	`upratať`
`uspávať`	`uspať`

Megj.: Nem kell minden ige alakját bemagolnia. Válassza ki azokat, melyekkel a leggyakrabban találkozik, amelyekre szüksége van. A többi ige befejezett/befejezetlen alakját könnyen megtalálja a szótárban.

Az „`ísť` és `chodiť`” közötti különbség

ísť - egyszer
chodiť - többször, ismétlődő jelleggel, rendszeresen, gyakran

`Kde` `je` `Jano`? `Išiel` `do` `školy`.	most, egyszer
`Na` `akú` `školu` `chodí` `Jano`? `Chodí` `na` `strednú` `školu`.	milyen iskolába jár, milyen iskolában tanul

Chodíte často na Slovensko? Nie, teraz ideme prvýkrát.
Ako často chodíš do zahraničia?
Chodíš stále na tú istú školu?
Kam ideš? Idem do kina. Chceš ísť so mnou?
Chodíte radi na koncerty?

E két ige jövő idejét eltérően képezzük.

Ja idem zajtra do školy.	Én holnap iskolába megyek.
Ja pôjdem zajtra do školy.	Én holnap elmegyek az iskolába.

Ja chodím na strednú školu.	Én középiskolába járok.
Ja budem chodiť na strednú školu.	Én középiskolába fogok járni.

Érdekesség

Chceš ísť so mnou?	Velem akarsz jönni?
Chceš so mnou chodiť?	Akarsz velem járni?

Figyeljen tehát e két ige közötti különbségre.